A Bajos csajok látszólag felettébb szokványos film. Új csaj érkezik a gimibe. Be kell illeszkednie, majd – természetesen sok nehézség után – nem csupán ez sikerül, de a nagy Ő is megjelenik életében. Tudjuk, milyen közhelyekkel találkozunk majd: lesznek a filmben menők és lúzerek, bálkirálynők és buta sportolók, házibulik, furcsa tanárok stb. Az amerikai középiskolákat hovatovább jobban ismerjük, mint a sajátjainkat.

A fentiek ellenére a Bajos csajok kifejezetten friss és eredeti alkotás. Sikerül az unalomig ismert közhelyek mögé pillantania. Az egyik eredeti ötlet, hogy a főszereplő segítségével kívülről szemléljük a helyszínt, a középiskolát és diákjait. Cady zoológus szüleinek köszönhetően Afrikában magántanulóként végezte iskoláit, mígnem édesanyja új állása miatt egy amerikai gimiben kell folytatnia tanulmányait. Az ő nézőpontjából ismerkedünk meg az iskola klikkjeivel, szabályaival és szokásaival, ugyanakkor ez a sajátos nézőpont azt eredményezi, hogy mindent kissé furcsának látunk, mindent távolságtartással kezelünk, sőt, időnként megjelenik a zoológiai perspektíva is a filmben: a dzsungelben látottak segítik megérteni Cadynak az egyes sajátos viselkedésmintákat. Valójában ilyesféle kérdések foglalkoztatják a szerzőket: miért fogadják el egyesek, hogy mások uralkodjanak rajtuk, miért alakulnak ki a klikkek, hogyan működik egy ilyen mikroközösség, milyen értékek mentén szerveződik az iskolai élet és így tovább.

Noha vígjátékok esetén megszoktuk a sztereotíp figurákat, a Bajos csajok képes összetett alakokat teremteni. Cadyt nem véletlenül csábítja több klikk egyszerre, a személyisége lehetővé teszi, hiszen van benne egy kis stréber, egy kis csinibaba, mindemellett egy kicsit kívülálló is. A klikkesedésnek éppen az a veszélye, hogy elnyomja sokszínűségünket, és valósággal kétdimenziós figurát csinál belőlünk. Itt említem meg, hogy van a Bajos csajokban egy szereplő, aki engem teljesen lenyűgözött: Ms. Norbury, a matektanár. Láthatóan okos, keserűen ironikus, megértő és mégis fanyar nő, aki szörnyen magányos, és sehogy sem tud kapcsolatot teremteni diákjaival. Csak a stáblista böngészése után derült ki, hogy Tina Fey, a forgatókönyvíró játssza: kiválóan. Úgy tűnik, a legjobb szerepet megtartotta magának.

Persze nem, hiszen a legjobb szerep a főszerep, és azt Lindsay Lohan profin hozza, csakúgy, mint Rachel McAdams is hitelesen (azaz tenyérbe mászóan) alakítja Reginát, az iskola királynőjét. A mellékszereplők a helyükön vannak, a szépfiú szép, a barátnő butuska és így tovább. A film végére esik le, hogy igazi sztár nincs is benne (a főhős Lindsay Lohant kivéve, de tegyétek a kezetek a szívetekre, hányan rohannátok miatta a moziba?), ami két dolgot jelenthet, a producerek nagyon bíztak a forgatókönyvben vagy nagyon nem. Akárhogy is, számításuk bejött, a film egy hétvége alatt behozta az árát.